Coenzyme Q10 levels are low and associated with increased mortality in post-cardiac arrest patients.


2015-02-17 16:43:45

AIM:Survival after cardiac arrest (CA) is limited by the profound neurologic insult from ischemia-reperfusion injury. Therapeutic options are limited. Previous data suggest a benefit of coenzyme Q(10) (CoQ(10)) in post-arrest patients. We hypothesized that plasma CoQ(10) levels would be low after CA and associated with poorer outcomes.

METHODS: Prospective observational study of post-arrest patients presenting to a tertiary care center. CoQ(10) levels were drawn 24h after return of spontaneous circulation (ROSC) and compared to healthy controls. Levels of inflammatory cytokines and biomarkers were analyzed. Primary endpoints were survival to discharge and neurologic status at time of discharge.

RESULTS:23 CA subjects and 16 healthy controls were enrolled. CoQ(10) levels in CA patients (0.28 μmol L(-1), inter-quartile range (IQR): 0.22-0.39) were significantly lower than in controls (0.75 μmol L(-1), IQR: 0.61-1.08, p<0.0001). The mean CoQ(10) level in CA patients who died was significantly lower than in those who survived (0.27 vs 0.47 μmol L(-1), p = 0.007). There was a significant difference in median CoQ(10) level between patients with a good vs poor neurological outcome (0.49 μmol L(-1), IQR: 0.30-0.67 vs 0.27 μmol L(-1), IQR: 0.21-0.30, p = 0.02). CoQ(10) was a statistically significant predictor of poor neurologic outcome (adjusted p = 0.02) and in-hospital mortality (adjusted p = 0.026).

CONCLUSION:CoQ(10) levels are low in human subjects with ROSC after cardiac arrest as compared to healthy controls. CoQ(10) levels were lower in those who died, as well as in those with a poor neurologic outcome.

Functional benefits of PLGA particulates carrying VEGF and CoQ10 in an animal of myocardial ischemia.


2015-02-17 16:34:43

Myocardial ischemia (MI) remains one of the leading causes of death worldwide. Angiogenic therapy with the vascular endothelial growth factor (VEGF) is a promising strategy to overcome hypoxia and its consequences. However, from the clinical data it is clear that fulfillment of the potential of VEGF warrants a better delivery strategy. On the other hand, the compelling evidences of the role of oxidative stress in diseases like MI encourage the use of antioxidant agents. Coenzyme Q10 (CoQ10) due to its role in the electron transport chain in the mitochondria seems to be a good candidate to manage MI but is associated with poor biopharmaceutical properties seeking better delivery approaches. The female Sprague Dawley rats were induced MI and were followed up with VEGF microparticles intramyocardially and CoQ10 nanoparticles orally or their combination with appropriate controls. Cardiac function was assessed by measuring ejection fraction before and after three months of therapy. Results demonstrate significant improvement in the ejection fraction after three months with both treatment forms individually; however the combination therapy failed to offer any synergism. In conclusion, VEGF microparticles and CoQ10 nanoparticles can be considered as promising strategies for managing MI.

Myocardial protection during elective coronary artery bypasses grafting by pretreatment with omega-3 polyunsaturated fatty acids.


2015-02-17 15:00:17


Despite recent advances in coronary artery bypass grafting (CABG), cardioplegic cardiac arrest and cardiopulmonary bypass (CPB) are still associated with myocardial injury. Accordingly, the efforts have been made lately to improve the outcome of CPB by glucose-insulin-potassium, adenosine, Ca(2+)-channel antagonists, L-arginine, N-acetylcysteine, coenzyme Q10, diazoxide, Na+/H+ exchange inhibitors, but with an unequal results. Since omega-3 polyunsatutated fatty acids (PUFAs) have shown remarkable cardioprotection in preclinical researches, the aim of our study was to check their effects in prevention of ischemia reperfusion injury in patients with CPB.


This prospective, randomized, placebo-controlled study was performed with parallel groups. The patients undergoing elective CABG were randomized to receive preoperative intravenous omega-3 PUFAs infusion (n = 20) or the same volume of 0.9% saline solution infusion (n = 20). Blood samples were collected simultaneously from the radial artery and the coronary sinus before starting CPB and at 10, 20 and 30 min after the release of the aortic cross clamp. Lactate extraction/excretion and myocardial oxygen extraction were calculated and compared between the two groups. The levels of troponin I (TnT) and creatine kinase-myocardial band (CK-MB) were determined before starting CPB and 4 and 24 h postoperatively.


Demographic and operative characteristics, including CPB and aortic cross-clamp time, were similar between the two groups of patients. The level of lactate extraction 10 and 20 min after aortic cross-clamp time has shown negative values in the control group, but positive values in the PUFAs group with statistically significant differences (-19.6% vs 7.9%; p < 0.0001 and -19.9% vs 8.2%; p < 0.0008, respectively). The level of lactate extraction 30 minutes after reperfusion was not statistically different between the two groups (6.9% vs 4.2%; p < 0.54). Oxygen extraction in the PUFAs group was statistically significantly higher compared to the control group after 10, 20 and 30 min of reperfusion (35.5% vs 50.4%, p < 0.0004; 25.8 % vs 48.7%, p < 0.0001 and 25.8% vs 45.6%, p < 0.0002, respectively). The level of TnT, 4 and 24 h after CPB, was significantly higher in the control group compared to PUFAs group, with statistically significant differences (11.4 vs 6.6, p < 0.009 and 12.7 vs 5.9, p < 0.008, respectively). The level of CK-MB, 4 h after CPB, was significantly higher in the control group compared to PUFAs group (61.9 vs 37.7, p < 0.008), but its level, 24 h after CPB, was not statistically different between the two groups (58.9 vs 40.6, p < 0.051).


Treatment with omega-3 PUFAs administered preoperatively promoted early metabolic recovery of the heart after elective CABG and improved myocardial protection. This study showed that omega-3 emulsion should not be considered only as a nutritional supplement but also as a clinically safe and potent cardioprotective adjunct during CPB.

A Coenzyme Q10 szintje alacsony, és ez összefüggésbe hozható a szívleállás utáni elhalálozás megnövekedett arányával a pácienseknél.


2015-02-17 16:43:45

Cocchi MN1, Giberson B, Berg K, Salciccioli JD, Naini A, Buettner C, Akuthota P, Gautam S, Donnino MW.

  • 1Department of Emergency Medicine, Beth Israel Deaconess Medical Center, Boston, MA 02215, United States. Sürgősségi Orvoslási Osztály, Beth Israel DeaconessOrvosi Központ, Boston, MA 02215, Egyesült Államok.



A szívleállás (CA) utáni túlélés korlátozott lehetőséget mutat, mivel mélységes neurológiai sérülések következnek be az ischemiás újrakeringetéses sérülések következtében. A terápiás választási lehetőségek korlátozottak. Korábbi adatok azt sugallják, hogy a coenzyme Q(10) (CoQ(10)) jótékony hatást gyakorol a szívleállást elszenvedett páciensekre. Mi előzetesen azt feltételeztük, hogy a plazma coenzyme Q(10) szintje alacsony lehet szívleállás (CA) után, és ez lehet összefüggésben a gyenge eredményekkel.


Előre eltervezett megfigyeléses kísérlet olyan szívleállást elszenvedett páciensek bevonásával, akik egy harmadik kezelő központban jelentkeztek. A coenzyme Q(10) szintjét 24 órával a spontán keringés (ROSC) visszaállása után mértük, majd összehasonlítottuk egészséges kontrollszemélyekével. A gyulladáskeltő citokineket és biomarkereket elemeztük.  Az elsődleges szempontok a túlélési arány elbocsátáskor, valamint a neurológiai állapotuk a kórházból való elbocsátáskor.


23 CA kísérleti alanyt és 16 egészséges kontrollszemélyt vettünk fel. A CoQ(10) szintje a CA páciensek esetében (0.28 μmol L(-1), inter-quartile (négyszögfokú) skálán (IQR): 0.22-0.39) jelentősen alacsonyabb volt, mint a kontrollszemélyek esetében (0.75 μmol L(-1), IQR: 0.61-1.08, p<0.0001). Az átlagos CoQ(10) szintje azoknál a CA pácienseknél, akik elhaláloztak, jelentősen alacsonyabb volt, mint azoknál, akik túlélték a szívleállást (0.27 kontra 0.47 μmol L(-1), p = 0.007). Jelentős különbség volt a középértékű CoQ(10) szintjében azoknak a pácienseknek az esetében, akiknek ez az eredménye jó volt, szemben a gyenge neurológiai eredményeket mutatókkal (0.49 μmol L(-1), IQR: 0.30-0.67 kontra 0.27 μmol L(-1), IQR: 0.21-0.30, p = 0.02). A CoQ(10) statisztikaliag jelentős előjele volt a gyenge neurológiai eredménynek (beállított érték p = 0.02) és a kórházban való elhalálozás (beállított érték p = 0.026).



A CoQ(10) szintje azoknál a ROSC kísérleti emberalanyoknál, akik szívleállást szenvedtek, összehasonlítva az egészséges kontrollszemélyek CoQ(10) szintjével.  A CoQ(10)  szintje alacsonyabb volt az elhalálozottak esetében, valamint azoknak a páciensek esetében is, akik gyenge neurológiai eredményt mutattak.

A PLG VEGF-et és CoQ10-et hordozó részecskéinek funkcionális hasznossága az állatok szívizomzati ischemiájában.


2015-02-17 16:34:43

Simón-Yarza T1, Tamayo E, Benavides C, Lana H, Formiga FR, Grama CN, Ortiz-de-Solorzano C, Kumar MNProsper FBlanco-Prieto MJ

Információk a szerzőről

  • 1Gyógyszerészeti és Gyógyszerészeti Technológiai Szak, Gyógyszerészeti Iskola, Navarrai Egyetem, Pamplona, Spanyolország.


Világszerte a szívizomzati ischemia (MI) marad a vezető halálok. Az angiogén (ér eredetű) terápia vaszkuláris (véredény-) belhám növekedési faktor (VEGF) egy ígéretes stratégia, hogy le lehessen győzni a hypoxiát (oxigénhiány) és annak következményeit. A klinikai adatokból azonban világos, hogy a lehetséges VEGF elvégzése jobb kivitelezési stratégiát tud biztosítani. Másrészt az oxidatív stressz kényszerítő bizonyítékai az olyan betegségekben, mint az MI, arra bátorítanak, hogy antioxidáns hatóanyagokat használjunk. A Coenzyme Q10 (CoQ10) szerepénél fogva, mellyel részt vesz az elektrontovábbító láncban a mitokondriumban, jó jelöltnek tűnik, hogy felügyelje az MI-t, bár gyenge bio-gyógyszerészeti tulajdonságokkal bír, és jobb közvetítői megközelítést kell keresni hozzá. A Sprague Dawley nőstény patkányoknál MI-t indítottak be, amit VEGF mikrorészecskés kezelés követett miokardiálisan (a szívizomba adva), majd CoQ10 nano-részecskéket kaptak szájon keresztül, vagy pedig ezek kombinációját a megfelelő kontroll alatt. Szívfunkciójukat begyűjtötték a kivetési frakció mérésével, három hónappal a terápia előtt és után. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős javulás mutatkozott a frakció kidobásában három hónappal mindkét fajta kezelés után három hónappal, egyénileg; ám a kombinált gyógymód sikertelen volt bármiféle szinergikus (kölcsönös) lehetőség nyújtásában. Következésképpen a VEGF mikro-részecskéket és a CoQ10 nano-részecskéket ígéretes stratégiának lehet tekinteni az MI kezelésében.


Download image: Right click, "Image save as..."