Effect of a Plant-derived Natural Compound, Flavin7, on the ERK Signaling Pathway in Immortalized Mouse Proximal Tubule Cells

forrás: http://medpublics.com/docs/egy_novenyi_eredetu_vegyulet_english.pdf


2021-02-08 12:45:05


Abstract. Background: Since MAP kinases represent an important pathway of transducing external stimuli to internal signals in cells, determining their possible role in cancer cells may offer a promising way for the treatment and prognosis of malignant diseases. Our previous experiments have shown that a flavonoid-rich solution, Flavin7, was able to diminish kidney tumor growth in vivo. Materials and Methods: Effects of Flavin7 on the MAPK signaling pathway were determined in immortalized mouse proximal tubule cells by determining cell viability, flow cytometric analysis, luciferase assays and Western blots. Results: At a nontoxic dose, Flavin7 markedly reduced phosphorylation of ERK and inhibited activity of its downstream targets such as Elk1 and CREB via inhibition of the ERK-kinase MEK1. Conclusion: Because of its ability to temporarily inhibit kidney tumor growth and activation of the MEK1/ERK pathway in vitro, further in vivo investigations may determine the potential role of Flavin7 in the treatment of malignancies. The mitogen-activated protein kinase (MAPK) cascade is a major signaling system by which cells transduce extracellular signals into intracellular responses. Many steps of this cascade are conserved, and homologs have been discovered in different species (1). The first three mammalian MAP kinases, ERK1, ERK2 and ERK3 were cloned in the early 1990s, facilitating the development of reagents for their study. It has become clear that ERK1 and ERK2 are among the protein kinases most commonly activated in signal transduction pathways. They have particularly been linked to cell proliferation, but have important roles in many other events (2-4). In mammalian cells, ERK1 and ERK2, often referred to as p44 and p42 MAP kinases, are the archetypal members of the MAPK family. Therefore, determining the possible role of MAPKs in cancer cells may offer a promising way for treatment and prognosis of cancerous diseases. According to recent results, activation of the ERK pathway is a frequent event in tumorigenesis. ERK has been implicated in cell initiation, tumor promotion and progression, invasion, metastasis, and regulation of apoptosis and angiogenesis, events that are essential for successful completion of developing a metastatic tumor (reviewed in 5). On the other hand, ERK activation is not unambiguously an advantage or a disadvantage for patients with cancerous diseases, since it has been shown to trigger cell proliferation and survival in normal cells, as well as in tumor cells. Flavonoids, found in great quantity in fruit extracts, are secondary metabolites of superior plants exhibiting antitumor effects. They are known to exert antioxidant and antiproliferative effects on tumor cells (6). Recent studies have speculated that the classical antioxidant activity of flavonoids is unlikely to be the sole explanation for their cellular effects. This hypothesis is based on several lines of reasoning: i) flavonoids are extensively metabolized in vivo, thus, their redox potentials are significantly altered (7), and ii) the concentrations of flavonoids and their metabolites accumulated in vivo are lower than those of small of antioxidant nutrients (8). Investigations have indicated that flavonoids may selectively interact with the MAPK signaling pathway due to their ability to inhibit tyrosine kinase activity (9, 10). A natural compound, Flavin7 (F7), composed of the extracts from seven different fruits, was investigated in our kidney tumor animal model (11). Ne/De tumor cells were transplanted underneath the renal capsule of 6- to 8-weekold Fisher344 rats and animals were treated with human 871 Correspondence to: Edit Nádasi, MD, Ph.D., Department of Public Health and Preventive Medicine, University of Pécs, 7624 Pécs, Szigeti u. 12, Hungary. Tel: +36 72 536394, Fax: +36 72 536395, e-mail: edit.nadasi@aok.pte.hu Key Words: Flavin7 extract, plant-derived natural compounds, mitogen-activated protein kinase pathway, anticarcinogenic effect. in vivo 21: 871-876 (2007) Effect of a Plant-derived Natural Compound, Flavin7, on the ERK Signaling Pathway in Immortalized Mouse Proximal Tubule Cells EDIT NÁDASI1,2, ISTVÁN EMBER2 and ISTVÁN ARANY1 1Department of Internal Medicine, University of Arkansas for Medical Sciences and Central Arkansas Veteran HealthCare System, Little Rock, AR 72205, U.S.A.; 2Department of Public Health and Preventive Medicine, University of Pécs, 7624 Pécs, Hungary 0258-851X/2007 $2.00+.40 dose-equivalent F7 solution according to the manufacturer’s instructions. After two weeks of treatment rats were sacrificed and tumor growth was determined. F7 significantly (p<0.05) reduced tumor growth in vivo. Accordingly, the aim of this study was to determine whether F7 influences the ERK signaling pathway in immortalized mouse renal proximal tubule cells.

 


Egy növényi eredetű vegyület, a Flavin 7 hatása az ERK jelátviteli útvonalra az immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben

forrás: http://medpublics.com/docs/egy_novenyi_eredetu_vegyulet_english.pdf


2021-02-08 12:45:05


Háttér: Mivel a MAP kinázok (mitogén-aktivált protein kinázok) fontos útvonalai a sejtekben a külső ingerek belső jelekké történő átalakításának, annak meghatározása, hogy milyen lehetséges szerepük van a ráksejtekben, egy ígéretes módja lehet a rosszindulatú betegségek kezelésének és prognózisának. Korábbi kísérleteink szerint egy flavonoidban gazdag oldat, a Flavin 7, képes volt csökkenteni a vesetumor növekedését, in vivo. Anyagok és módszerek: A Flavin 7-nek az MAPK jelátviteli útvonalra gyakorolt hatásait immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben, a sejt-életképesség áramlási citometriás elemzésével, luciferáz próbával, Western blotokkal határoztuk meg. Eredmények: Nem toxikus dózisban a Flavin 7 jelentősen csökkentette az ERK (extracelluláris szignálregulált kináz) foszforilációját és az ERK kináz MEK1 gátlásán keresztül gátolta az olyan lefelé irányuló célpontjainak (downstream targets) az aktivitását, mint az ELK1 és a CREB. Következtetés: Azon képessége miatt, hogy ideiglenesen gátolja a vesedaganat növekedését és a MEK1/ERK útvonal aktiválódását in vitro, további in vivo kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy milyen potenciális szerepe van a Flavin 7-nek a rosszindulatú betegségek kezelésében. A mitogén-aktivált protein kináz (MAPK) kaszkád az egyik fő jelátviteli rendszer, amellyel a sejtek az extracelluláris jeleket intracelluláris válaszokká alakítják át. Ennek a kaszkádnak sok lépése konzerválódott és homológokat fedeztek fel különböző fajokban. Az első három emlős MAP kinázt, az ERK1-et, az ERK2-t és az ERK3-at az 1990-es évek elején klónozták, ami megkönnyítette a kutatásukhoz szükséges reagensek kifejlesztését. Egyértelművé vált, hogy az ERK1 és az ERK2 azon protein kinázok közé tartozik, amelyek a leggyakrabban aktiválódnak a jeltovábbító (szignál transzdukciós) útvonalakon. Elsősorban a sejtburjánzáshoz kötötték ezeket, sok más eseményben is fontos szerepük van. Az emlős sejtekben az ERK1 és az ERK2 – amelyekre gyakran hivatkoznak p44 és p42 MAP kinázokként is –, a MAPK család archetípusos tagjai. Ezért annak meghatározása, hogy a MAPK-ok milyen lehetséges szerepet töltenek be a ráksejtekben, egy ígéretes módszer lehet a rákos betegségek kezelésében és prognózisában. A legutóbbi eredmények szerint az ERK útvonalak aktiválódása gyakori esemény a tumorgenezisben. Az ERK jelen van a sejt iniciációban, a daganat promóciójában és fejlődésében, az invázióban, a metasztázisban, valamint a programozott sejthalál és az angiogenezis szabályozásában – amelyek események alapvetően szükségesek ahhoz, hogy áttétes daganat alakulhasson ki (áttekintése az 5. számú hivatkozásban). Másrészt, az ERK Egy növényi eredetű vegyület, a Flavin 7 hatása az ERK jelátviteli útvonalra az immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben 2 aktiválódás nem egyértelműen kedvező vagy káros hatású a rákos betegek számára, mert kimutatták róla, hogy a sejtburjánzást és a túlélést a normál sejtekben, valamint a daganatos sejtekben egyaránt beindítja. A gyümölcs kivonatokban nagy mennyiségben megtalálható flavonoidok a daganatellenes hatásokat mutató szupernövények másodlagos metabolitjai. Tudott róluk, hogy antioxidáns és burjánzásgátló hatást gyakorolnak a daganatos sejtekre. A legújabb tanulmányokban azt taglalják, nem valószínű, hogy a flavonoidok klasszikus antioxidáns aktivitása lenne az egyetlen magyarázat a celluláris szinten kifejtett hatásukra. Ennek a hipotézisnek többféle érvelés is alapjául: l) a flavonoidok nagymértékben metabolizálódnak in vivo, így redox (redukciós-oxidációs) potenciáljuk lényegesen megváltozik és ll) a flavonoidok és metabolitjaik in vivo felgyülemlett koncentrációi alacsonyabbak, mint a kis antioxidáns tartalmú tápanyagoké. A vizsgálatok azt jelezték, hogy tirozin kináz aktivitást gátló képességüknek köszönhetően a flavonoidok szelektíven lépnek kölcsönhatásba a MAPK jelátviteli útvonallal. Egy természetes, hét különböző gyümölcs kivonatából álló vegyületet, a Flavin 7-et (F7) vizsgáltunk meg vesedaganat állatkísérletünkben. Ne/De daganat sejteket ültettünk be 6- 8 hetes Fischer 344 patkányok vese kapszulája alá, és az állatokat humán ekvivalensnek megfelelő F7 kivonattal kezeltük a gyártó utasításainak megfelelően. Két hetes kezelés után a patkányokat leöltük, és meghatároztuk a daganatnövekedést. Az F7 jelentősen (p <0.05) csökkentette a daganatnövekedést in vivo. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy az F7 hatással van-e az ERK jeladó útvonalra az immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben.

 


Kvercetin, gyulladás és immunitás

forrás: http://medpublics.com/docs/QUERCETIN_INFLAMMATION.pdf


2021-01-21 10:22:16


In vitro és néhány állatkísérlet azt mutatta, hogy egy növényekből származó polifenol, a kvercetin széleskörű biológiai – köztük rákellenes, gyulladásgátló és vírusellenes – hatásokkal rendelkezik; valamint csökkenti a lipid peroxidációt, a vérlemezke aggregációt és a kapilláris permeabilitást. Ez az áttekintés a kvercetin fizikokémiai tulajdonságaira, az étrendi forrásaira, a felszívódására, a biológiai hasznosulására összpontosít, különösen a kvercetinnek a gyulladásra és az immunfunkcióra gyakorolt fő hatásaira. Mind az in vitro, mind pedig az in vivo nyert eredmények szerint jó perspektívák nyíltak meg a kvercetin számára. Mindazonáltal további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a kvercetinnek a gyulladásra és az immunitásra gyakorolt kedvező hatásai mögött álló hatásmechanizmusait jobban tudjuk jellemezni.

 


A cink, kvercetin, bromelain és C-vitamin négyes terápia vizsgálata a COVID-19-cel fertőzött betegek klinikai kimeneteleire

forrás: https://ichgcp.net/clinical-trials-registry/NCT04468139https://ichgcp.net/clinical-trials-registry/NCT04468139


2021-01-21 09:52:54


Jelenleg nincs bizonyított hatásossággal rendelkező gyógyszer, sem pedig vakcina a (COVID-19) megelőzésére. Sajnos, a tudományos közösség keveset tud a SARS-CoV-2 fertőzés molekuláris részleteiről. Az általunk kiválasztott gyógyszereket vírusellenes szerekként alkalmazzák klinikai kísérletekben, de nincs bizonyított útmutató a specifikusságukra és a vírusellenes hatásosságukra, így az eredmények eltérőek. A klinikai kísérletekben és a kutatási szervezeteknél most nagy erőkkel azon dolgoznak, hogy a vírus ellen leginkább igazolt kezelést vizsgálják, de eddig mindez még csak gyermekcipőben jár. A COVID-19-et idővel majd jobban meg tudják magyarázni a tudósok, és mivel ez egy szteroid válaszbetegség és trombózist és citokin vihart okoz, a kutatás célja az, hogy gátoljuk a vírus replikációját és csökkentsük a betegség súlyosságát, mivel a cink egy vírusellenes és citokin vihar ellenes, trombózis ellenes ásványi elem, amely szükséges az adaptív immunsejtek funkcióinak szabályozásához. Az intracelluláris cink magasabb szintjei megemelték az intracelluláris pH-t, ami érinti az RNS-függő RNS polimerázt és csökkenti az RNS vírusok replikációs mechanizmusát. Ezért azokat a gyógyszereket, amelyeket cink ionoforokként írnak le, alkalmazni lehet a cink táplálék-kiegészítésben, hogy vírusellenesként hassanak sok RNS vírussal, köztük a SARS-CoV-2-vel szemben is. A kvercetin egy természetes vegyület, amely cink ionofórként hatva a cink intracelluláris bejutását eredményezi.

A kvercetin biztonságos, természetes antioxidáns és gyulladásgátló polifenol vegyület, amely megtalálható különböző természetes forrásokban, beleértve a hagymát, a piros szőlőt, a mézet és a citrus gyümölcsöket. Megállapítást nyert, hogy a kvercetinnek megvan az a képessége, hogy kelátot képezzen a cink ionokkal és cink ionofórként hasson. Ezért a kvercetinnek antivirális hatása lehet sok RNS vírussal szemben. A kvercetinnek, amely egy gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható flavonoid, olyan egyedülálló biológiai tulajdonságai vannak, amelyek javíthatják a mentális/fizikai teljesítményt és csökkentik a fertőzés kockázatát. Ezek a tulajdonságok képezik a potenciálisan kedvező hatásoknak azt az állapotát, amelyek az általános egészséges állapottól és a betegségnek való ellenállásig terjednek; ide értendőek a rákellenes, gyulladásgátló, vírusellenes, antioxidáns és pszichostimuláns hatásaik, valamint az, hogy képesek meggátolni a lipid peroxidációt, a vérlemezke aggregációt és a kapilláris permeabilitást, valamint stimulálni a mitokondriális biogenezist. Több tanulmányban is beszámolnak a bromelain immunmoduláló hatásáról. A bromelain aktiválja a természetes ölősejteket és növeli a granulocita-makrofág-kolónia stimuláló faktort, az IL-2-t, az IL-6-ot és csökkenti a segítő T-sejtek aktiválódását. Így tehát a bromelain gátolja a gyulladáskeltő mediátorok többségét és szignifikáns szerepet mutat gyulladásgátló ágensként különböző állapotokban. A C-vitamin alapvető antioxidáns és enzimatikus kofaktorként ismert az olyan fiziológiai reakciókban, mint a hormontermelés, a kollagén szintézis és az immunhatások felerősítése. Természetesen a C-vitamin hiány számos szerv súlyos károsodásához vezet, különösen igaz ez a szívre és az agyra, mivel mindkettő erősen aerób szerv, amely több oxigén gyököt termel. Valójában a C vitaminra vonatkozó in vivo kutatások nehezek, mivel a legtöbb állat, kivéve az embert és néhány főemlőst, képes endogén módon szintetizálni a C vitamint.

 


A kvercetin és a rutin mint lehetséges napvédő hatóanyagok: A hatékonyság meghatározása egy in vitro módszerrel

forrás: http://medpublics.com/docs/HUchoquenet2008.pdf


2017-07-11 10:33:40


Benjamin Choquenet, Céline Couteau, Eva Paparis, and Laurence J. M. Coiffard*

Faculty of Pharmacy, UniVersité de Nantes, Nantes Atlantique UniVersités, LPiC, SMAB, EA2160, 1 Rue G. Veil–BP 53508,

Nantes, F-44000 France

Beérkezett: December 18, 2007

 

Mivel a flavonoidokról köztudott, hogy fényvédő (UV)B tulajdonságokkal rendelkeznek olyan növényekben, amelyek tartalmazzák őket, tanulmányozás céljára kiválasztottuk a kvercetint (1) és a rutint (2) mint olyan hatóanyagokat, amelyeket lehetséges volna alkalmazni fényvédő készítményekben. Erről a két hatóanyagról bebizonyosodott, hogy hasonlóképpen viselkednek. Amikor beépítettük őket vízben-olaj emulziókba 10% (w/ w) koncentrációban 1 és 2 hasonló napvédő faktor (SPF) étékeket mutatott, mint a homoszalát, amely egy standard vegyület. Ez a két flavonoid egy el nem hanyagolható szintű fényvédő hatást is biztosított az UVA skálán is. Amikor titándioxiddal kombinálva alkalmaztuk, az elért SPF 30 körül volt.

 

Az ultraibolya sugárzásnak való túlzott kitettség bőrkárosodást okozhat. Ez lehet azonnali és hosszú távú, olyan hatásokkal, amelyek a leégéstől a korai ráncosodásig, illetve a rák kialakulásáig terjedhetnek. 1-3

 

A fényvédőket lehet alkalmazni éveken át is a sugárzásnak kitett területeken, hogy megvédjük a bőrt az ultraibolya fény károsító hatásaitól. Habár a fényvédő krémek alapvetően fontosak, egyeseknek mégis vannak olyan káros hatásaik, mint például az ösztrogén tevékenység 4,5 valamint a fényallergia. 6 Éppen ezért a jelen tanulmányt azért végeztük el, hogy teszteljük azt a feltételezést, hogy a kvercetin vagy 32,4-dihidroxi-flavonol (1) és a rutin vagy kvercetin-3- O-_-rutinozid (2) rendelkezhetnek-e lehetséges fényvédő tevékenységgel. A flavonoidok egy olyan jelentős természetes vegyületosztályt alkotnak, amelyeket antioxidáns, 7,8, maláriaellenes, 9, gyulladásgátló, 10 és baktériumölő tevékenységükről ismerünk nagyon jól.

Ennek a kísérletnek az volt a célja, hogy egy in vitro módszer keretében felderítse az 1 és 2 tulajdonságait, valamint hogy meghatározza ezek hatásait a szervetlen UV-szűrőkkel összefüggésben, és mindkettőjük napvédő faktorának (SPF) tekintetében továbbá az UVA (PF-UVA) védő faktor értékeiket a helyileg alkalmazott napvédő készítményekben. Az 1 és 2 vegyületekben mért spektrumok a jelen kísérletben nagyon hasonlóak voltak, és 373, illetve 341 nm felszívódási csúcsokat nyújtottak. Mindegyik vegyület tekintetében tanulmányoztuk a hatékonysági koncentrációs hatást az UVB, illetve UVA skálán (1. ábra).

 

Ha összehasonlítjuk az 1 és 2 –t azokkal az UVB szűrőkkel, amelyeket jelenleg engedélyeznek az Európai Unióban, meg lehet állapítani, hogy amikor 10 %-os (w/w) koncentrációban alkalmazzák őket, a kilencedik helyezést érik el a sorban (9/18), egy olyan hatékonysággal, amely a kinyert homoszalát hatékonyságához mérhető (ez egy olyan referencia szűrő, amelyet az FDA standardok meghatározásához alkalmaznak). Amíg az UVA elleni hatékonyságuk vonatkozásában mindkettő érdeklődést kelthet (7-ből 5-ig rangsorolt szűrőként engedélyezettek), ugyanakkor mindannyian hasonló szintű védelmet nyújtanak úgy az UVB, mint az UVA ellen, az SPF/PF-UVA arányt 3-nál kevesebbé teszik. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a flavonoidok használatának vonzerejét fényvédő hatóanyagokként a növényekben. 12 2 órányi 650 W/m2 sugárzás után 1 és 2 egyaránt fénystabilnak mutatkozott. Valójában az 1 és 2 alapú napvédő termék hatékonyságának több mint 90 %-át megőrizte (1. táblázat). Abból a célból, hogy olyan napvédő termékeket alakítsunk ki, amelyek nem tartalmaznak szabályozott szerves szűrőket, különféle kombinációkat kiviteleztünk.

A kombinációk három sorozatát úgy készítettük el, hogy ugyanolyan százalékos arányban alkalmaztuk az összetevőket, (10% w/w): először csak flavonoidokat, majd ezek kombinációját titándioxiddal, és végül cinkoxiddal. Ezzel a módszerrel mindegyik kombinációt kiegészítő hatásúvá, szinergikussá/kölcsönhatásúvá vagy nem-kompatibilissá/ alkalmatlanná tettük. A 2. táblázat megmutatja, hogy az 1 és 2 kombinációjából eredő kölcsönhatást értük el úgy az UVB, mint az UVA területén.

 

Az 1 kombinációja titándioxiddal is kölcsönhatásszerű lett (2. táblázat). Ez az eredetileg 30-as fényvédő hatású terméket, mely (SPF/PF-UVA arány az 1.81-ből) volt, jó védőhatásúvá tette az UV teljes skáláján, amely valószínűleg nemkívánatos hatásokat okozott volna. Hasonlóképpen a 2 kombinációja titándioxiddal érdekes eredményeket mutatott (2. táblázat). A cinkdioxiddal elvégzett kombináció tisztán additív hatásokat mutatott (2. táblázat).  Habár az elért SPF értékek (10 az 1 esetében és 11 a 2-nél) csupán mérsékelt szintű napvédelmet nyújtottak. Mivel a terméket napvédő hatására nézve csak 15-ös értékűnek ítéltük meg hatékonyságát tekintve, ezeket a kombinációkat nem találtuk érdemesnek további vizsgálatokra, hiszen a cinkoxid használata egyébként is sokkal nehezebb, mint a titándioxidé.

 

Kísérleti részleg

Általános kísérleti eljárások.

A vizes oldatokat 200 és 400 nm hullámhosszon figyeltük meg egy kettős sugarú spektrofotométer (Hitachi UV–látható, U-2000 modell) használatával. A spektrumokat egy tiszta vízminta ellen mértük kvarc cellákban 1 cm-es optikai ösvényhosszon.

 

Vegyszerek.

A kvercetint (1) és a rutint (2) Fisher Bioblock (Illkirch, Germany). Dimethicone (Abil WE 09)-ből nyertük ki. A dimetikont  Goldschmidt (Montigny-le-Bretonneux, France)-ból nyertük ki. A cetiol HE-t, sztearinsavat, a glicerint, a parabéneket és a trietanol-amint (TEA) a Coopertől (Melun, Franciaország) vásároltuk. A xantán gumit (Keltrol BT) a Kelco cégtől (Lille Skensved, Dánia) szereztük be. A Tayca MT-100TV-t (titándioxidot, alumínum-hidroxidot, sztearinsavat) és a Z-Cote Maxot (cinkoxid, difenil kapril metikont) az Unipextől (St. Ouen l’Aumône, Franciaország) illetve BASF-től (Levallois Perret, Franciaország) szereztük be.

 

A napvédő anyagok hatékonyságának meghatározása. Egy o/w emulziót készítettünk el laboratóriumban, hozzáadva azon ismert vegyületek koncentrációját, amelyeket a készítmény vegyületeire nézve teszteltünk. A készítménynek egy részletes leírását meg lehet találni az előző számban. 13 Az 1 és 2 vegyületek különféle koncentrációját építettük be egyedül a TiO2 vagy ZnO társításával a krémekbe. Majd miután a termék 30 mg-ját pontosan kimértük, egy cot bevonatú ujjal rákentük (25 cm2) egy PMMA lap teljes felületére (25 cm2) (Helioscience, Creil, Franciaország). Miután felkentük, 15 mg rajta maradt a cot ujjon. A krémek PFUVA értékeit aztán in vitro mértük. Három lemezt preparáltunk minden egyes termék számára tesztelés céljára, és minden egyes lemezen kilenc mérést végeztünk el. Átviteli méréseket 290 és 400 nm között, valamint 320 és 400 nm között SPF-re és PF-UVA-ra végeztünk el egy spektrofotométer segítségével, amely el volt látva egy integrációs gömbbel (UV átviteli analizáló UV1000S Labsphere, North Sutton, NH). A számításokat a következő egyenleteknek megfelelően végeztük el:

 

SPF)Ó

290

400

EλIλΔλ⁄Ó

290

400

EλIλTλΔλ (1)

PF-UVA)Ó

290

400

EλIλΔλ⁄Ó

290

400

EλIλTλΔλ (2)

 

amelyben az Eλ a földi napfény spektrális sugárzása λ –nál.  Az Iλ az eritemális tevékenység spektruma λ–nál, a Tλ pedig a mintaanyag spektrális átvitele λ-nál. 14,15 A lemezeket két órán át sugározták be napszimulátor készülékkel (Suntest CPS; Atlas, Moussy le Neuf, Franciaország), amely el volt látva xenon ívlámpával (1500 W), valamint speciális üvegszűrőkkel, amelyek korlátozták a fény átvitelét 290 nm fölött. A fényforrás kibocsátását fenntartottuk 650 W/m2-en, ami egybeesik az általános napspektrum kisugárzással. 16 A besugárzás alatt és után a krémek SPF és PFUVA adatait in vitro mértük meg.

 

 

1. ábra Az 1 és 2 vegyületek hatása az SPF-re és a PF-UVA-ra.

1. táblázat Az 1 és 2 fénystabilitása

1 vegyület (átlagosan) (±SD), 2 vegyület (átlagosan) (±SD)

SPF(t0) 4.52 ( 0.38 4.72 ( 0.20

SPF (t120′) 5.64 ( 0.46 4.42 ( 0.13

PF-UVA (t0) 5.77 ( 0.55 4.92 ( 0.20

PF-UVA (t120′) 6.15 ( 0.58 4.59 ( 0.13


QR-CODE

Download image: Right click, "Image save as..."