forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22311047
2016-09-30 12:24:02
Kivonat:
Gowhar Shafi – Tarique N. Hasan – Naveed Ahmed Syed – Amal A. Al-Hazzani – Ali A. Alshatwi – A. Jyothi – Anjana Munshi
Molekuláris Biológia Tanszék, Genetikai Intézet és Genetikai Betegségek Kórháza, Osmania Egyetem, Begumpet, Hyderabad, 500016, Andra Pradesh, India
Az Artemisia absinthium (AA): egy új potenciális kiegészítő és alternatív gyógyszer a mellrákra
A nőknél világszerte a mellrák a leggyakrabban előforduló onkológiai betegség, mely előfordulására és halálozási rátájára magyarázat lehet a magas kockázat vagy a rizikófaktorok előfordulásának – köztük az étrendi tényezők – gyakoriság. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek hatékonysága azonban nagyon korlátozott és minél előbb szükség lenne olyan rákellenes készítményekre, amelyek a szinergisztikus hatás elérése érdekében több pontot is meg tudnak célozni az apoptotikus kaszkádban. A programozott sejthalál vagy apoptózis (PCD, programmed cell death) a többsejtű élőlényekben lévő fölöslegessé vált, vagy rossz irányba mutálódott sejt „öngyilkossága”.
A természetes eredetű hatóanyagok egyre fontosabbá válnak a gyógyszerészeti kutatásokban, a hagyományos gyógynövényismeret pedig új utakat mutató szakterületévé vált a biogyógyászatnak, mint tudománynak. Az utóbbi években folytatódtak a hatékony, növényekből kivont rákellenes vegyületek utáni kutatások. A jelen vizsgálatnak az volt a célja, hogy az Artemisia absinthium esetében a növény föld feletti részeiből származó nyers kivonatok szerepét vizsgálja a sejtközi jelátvivő mechanizmusok szabályozásában. Különösen azt a képességét, hogy gátolja a sejtburjánzást és elősegíti a programozott sejthalált az emberi mellrák ösztrogénre nem reagáló sejtvonalában, az MDA—MB-231-ben és az ösztrogénre reagáló sejtvonalban, az MCF-7-ben.
A sejtburjánzás gátlása az AA-val kezelt MCF-7 és MDA-MB-231 sejtekben
Ahhoz, hogy meg tudjuk vizsgálni az AA metanolos kivonatának hatásait az MDA-MB-231 és az MCF-7 sejtek burjánzására, a sejteket különböző koncentrációjú AA-val kezeltük 72 órán keresztül. A 25 µg/mL artemisinin a sejtburjánzás csaknem 50 %-os redukcióját idézte elő a kezelt rákos sejtekben.
Az apoptotikus morfológiai változások kimutatására 72 órán keresztül kezeltük a sejteket, majd ezt követően a sejtmagokat megfestve fluoreszcens mikroszkópiával végeztük a vizsgálatot. Az inkubálást követően a sejtek megjelenésükben kör alakúak lettek, a sejtmagok kondenzációt és jelentős mértékű sejtmag töredezettséget mutattak, ami programozott sejthalált jelez. A nem kezelt sejtek (Kontroll), míg a 25µg/ml artemisininnel kezelt sejtek jobb oldalt láthatók. A vizsgálatban koncentrációtól és időtől függő visszafordíthatatlan burjánzás gátlást figyeltünk meg az artemisininnel kezelt mellrák sejtekben. Így tehát világos, hogy ez a hatóanyag programozott sejthalálon keresztül gátolja a sejtburjánzást, ahogyan az látható a sejtmag széttörésből és cseppfolyósodásból (Kezelt sejtek).
Azok a hatóanyagok, amelyek programozott sejthalált előidézve elnyomják a kontrollálatlan sejtosztódást a rosszindulatú sejtekben, jó irányt mutatnak mind a rák kemoprevenciójában, mind pedig a kemoterápiájában.
Összefoglalásként: az Artemisia absinthium kivonata gátolja az emberi mellrák sejtek mitózisát p53-független programozott sejthalál beindítása, valamint a sejtciklus meghosszabbodott növekedési fázisa révén.
.
.
Teljes cikk:
Kép letöltése: Jobb klikk, "Kép mentése másként..."