Esettanulmány egy artezunáttal (az artemisinin félszintetikus származéka) kezelt gége laphámrákról

forrás: http://www.onk.ns.ac.rs/archive/Vol10/PDFVol10/V10n4p279.pdf


2014-03-11 13:28:12


Jelen tanulmány egy gége laphám rákban szenvedő beteg vízben oldódó artemisinin analog-gal, artezunáttal történő kezelését írja le. Az artezunát egy újfajta rákellenes gyógyszer, bizonyított eredményekkel a rákos sejtek elpusztításában. A páciensnek kilenc hónapon keresztül artezunát injekciókat és tablettákat adtunk be. Két hónapos kezelést követően a daganat jelentős mértékben (70%-kal) összehúzódott. Mindent egybevéve, a beteg artezunáttal történő kezelése kedvező hatással volt mind a beteg életének meghosszabbítására, mind életminőségének javítására.  Az artemisinin és analogjai ígéretesek a rákterápiában.

BEVEZETÉS

A rákfajták megközelítőleg egy százaléka ered a gégéből és a fej- és nyaki carcinomák 45%-át teszi ki a gégerák (1). A gégerákok többsége laphám sejt carcinoma. A gégerákos esetek többsége 50 évnél idősebb férfiaknál fordul elő. Gyakran az erős dohányzással és az alkoholfogyasztással hozzák összefüggésbe. A gégerákos betegeknél a leggyakrabban alkalmazott kezelési eljárás a sugárterápia, a sebészeti beavatkozás és a kemoterápia.

Ebben az esettanulmányban egy, a gégerák kezelésében megvalósított új terápiát mutatunk be, melynek során artezunátot -  ami a maláriaellenes gyógyszernek, az artemisinnek egy analógja -  alkalmaztunk. Az artemisinin egy szeszkviterpén lakton, amelyet az Artemisia  annua L. (édes/egynyári üröm) nevű növényből vontunk ki. Az artemisinin molekula endoperoxide hidat tartalmaz, amely reakcióba lép a vas atommolekulával, hogy szabad gyököket hozzon létre (2), amelyek makro molekuláris károsodásokat és sejthalált okoznak. Mivel a rákos sejtek esetében lényegesen magasabb a vas beáramlás a transzferrin receptor mechanizmuson keresztül, ezért sokkal fogékonyabbak az artemisinin sejtölő hatására. Az artemisinin analog rákellenes képességét in vitro körülmények között tanulmányozva ígéretes eredményekre jutottunk (3, 4). Ez a tanulmány az első az artemisinin-nek,  mint embereken történő rákellenes terápiának az alkalmazását tekintve.

ESETTANULMÁNY

Egy hetvenkét éves vegetáriánus férfit, hosszú dohányrágási és dohányzási háttérrel, vettünk fel a  Vivekanand Kórházba (Meerut, India), 2000. december 15.-én. A beteg egyre növekvő rekedtségre, étvágy- és súlycsökkenésre panaszkodott az elmúlt nyolc hónap során. Az elmúlt hat hónapban visszatérő nehézségeket tapasztalt a szilárd étel nyelése terén, ami az idők során növekedett. Négy hónappal azt megelőzően, hogy felkereste volna a klinikát, a beteg fájdalmat észlelt a jobb fülében. A fájdalom  szúró jellegű volt, közepes erősségű és szakaszos, kisugárzás nélkül. Két hónappal felvételét megelőzően, fájdalmat észlelt a nyak jobb oldalán az állkapocs alatt. A fájdalom enyhe intenzitású volt, szakaszos és kisugárzás nélküli. Felvételét megelőzően 15 nappal a beteg képtelen volt élelmet lenyelni. Mihelyt szilárd élelmet vett magához, köhögési reflex kíséretében azonnal kihányta. A hányadékban vérnyomok voltak találhatók. A felvétel napján a beteg a következő tüneteket mutatta: 1) szilárd táplálék esetében jelentős nyelési nehézség; 2) rekedt hang; és 3) fájdalomra történő panasz a nyak jobb oldalán az állkapocs alatt. A fizikai vizsgálat a nyak jobb oldalán megnövekedett nyaki nyirokcsomókat tárt fel. A laringoszkópos vizsgálat a gége jobb oldalának duzzanatát mutatta. A növekedés kiterjedt a jobboldali hangszálra, a jobboldali körte alakú üregre, a gégefő és a szomszédos garatfali oldalsó terület elölnézeti képére. A duzzanat felülete szabálytalan, csomós, fekélyes volt és érintésre vérzett. Mérete megközelítőleg 3cm x 2,5 cm x 3 cm = 22,5 cm³. A diagnózis II. stádiumban levő gégerák volt (T2 N1 M0). A duzzanatból származó biopszia hisztopathológiai vizsgálata után állították fel a differenciált laphám sejtes carcinóma diagnózist.

A betegtől kapott beleegyezést követően, az artezunát kezelést 2001.01.22.-én kezdték meg. A kezelés első napján egy150 mg vas-szulfátot és 0,5 mg folsavat tartalmazó kapszula került szájon át beadásra délután 2.00 órakor az étkezést követően. Artezunát injekciókat (Cadila Healthcare Ltd, Ahmedabad, India, 60 mg intramaszkulárisan, naponta) adtak be a kezelés első napjától (2001.01.22.) a 15. napig (2001.02.05.) 10.00 órakor minden nap.  Egy tabletta artesunate-ot (50 mg, Cadila Healthcare Ltd., Ahmedabad, India) vett be este 10.00 órakor az esti étkezést követően minden nap a kezelés 16. napjától (2001.02.06.) kezdődően. A beteg súlyemelő gyakorlatokat végzett a kezelés megkezdése óta. A kezelést illetően további információkhoz juthat, ha felveszi a kapcsolatot az első szerzővel.

A betegnek láza volt (37,7-38,3 º C) a kezelés negyedik napjától a hetedik napjáig. A kezelés megkezdése után hangjának rekedtsége folyamatosan csökkent. Két hét kezelés után hangja tisztává vált. A beteg meglehetősen könnyedén képes volt szilárd ételt magához venni. Visszanyerte jó étvágyát. A klinikai vizsgálatok a megduzzadt nyaki nyirokcsomók méretbeli csökkenését tárták fel. A 2001.03.25.-n elvégzett laringoszkópos vizsgálatok növekedést mutattak, beleértve a jobboldali hangszálat, a jobboldali körte alakú üreget, a gégefőt és a szomszédos garatfali oldalsó terület elölnézeti képét. A növekedés mérete megközelítőleg 2,25 cm x 2 cm x 1,5 cm= 6,75 cm³, ami jelentős 70 %-os csökkenés az eredeti mérethez képest (22,5 cm x 6,75 cm =15,75cm³). A növekedés nem-csomós és nem-fekélyes volt. A beteg két kilogramm súlyt szedett fel a kezelés kezdete óta eltelt két hónap során, és fizikailag és mentálisan erősnek érezte magát. Nem közvetlenül ide tartozik, de megjegyezzük, hogy a betegnek kiterjedt pigment nélküli bőrfoltjai voltak a szája körül, mindkét kezének ujjain, amelyek jól reagáltak az artesunate kezelésre a megfigyelés kilenc hónapja során.

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Ez az első tudósítás az artesunate napi adagolásának alkalmazásáról a rákkezelésben. Már korábban hírül adtuk, hogy az artemisinin szelektíven elpusztította a MOLT-4 a nyirokcsomó daganatsejteket (amelyek az emberi leukémia sejtvonalba tartoznak) holotransferminnel történő inkubálást követően (3), miközben ennek a kezelésnek jelentősen kisebb hatása volt a normál emberi lymphocytákra. Hasonló hatást figyelhettünk meg az emberi mellrák sejtek esetében (4). Továbbá, úgy találtuk, hogy artemisinin analóg és vas szulfát szájon át történő bevitele késleltette a bevitt fibrosarcoma rák növekedését a patkányoknál (5). Egy újabb tanulmány azt is kimutatta, hogy az artesunate hatásosan késleltette a különböző típusú emberi ráksejtek növekedését in vitro (6). Kezelés nélkül a gégerákos betegek átlagosan 12 hónap alatt meghalnak (1).  A beteg csaknem egy év és nyolc hónapot élt (2002.11.01.-én tüdőgyulladás miatt bekövetkezett haláláig) a tünetek megjelenését követően, annak ellenére, hogy a kezelést kilenc hónap után megszüntettük. Figyelembe véve a komplikációs tényezőket ebben az esetben, beleértve a kezelés abbahagyását és a késői stádiumban végzett kezelést, úgy érezzük, hogy az artemisinin sikeres volt mind a beteg életének meghosszabbítása, mind pedig életminősége javításának a tekintetében.

Azok a megfigyelések, hogy a beteg visszanyerte hangját, étvágyát és súlyát egy rövid artesunate-tal történt kezelést követően, és az a tény, hogy a daganat mérete jelentős mértékben csökkent (70%-kal) - miközben semmilyen látható mellékhatás nem volt megfigyelhető -  azt jelzik, hogy ez hatékony és gazdaságos alternatív kezelése lehet a ráknak, különösen annak késői felismerése esetén, amikor a rendelkezésre álló kezelési eljárások korlátozottak. Ezt az esetet követően számos különböző ráktípusos beteg kezelése kezdődött meg artemisinin-nel és analógjaival, ígéretes eredményekkel. Úgy érezzük, hogy ez az új fejlődőben levő terápia ígéretes különböző rákfajták megelőzésében és kezelésében, mivel egy egyszerű mechanizmuson keresztül fejti ki hatását, ami mindegyik rákos sejt esetében közös (vagyis a vasbevitel növelése révén).

Köszönetnyilvánítások

A szerzők köszönetet mondanak Miss Himani Singhnek a kézirat elkészítésében nyújtott segítségéért.

Teljes cikk:

http://www.onk.ns.ac.rs/archive/Vol10/PDFVol10/V10n4p279.pdf