forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8988918
2014-04-09 14:54:40
Degradarea de ţesut apare adesea la pacienţii bolnavi de obstrucţie pulmonară cronică (COPD), chiar şi la cei care sunt stabili din punct de vedere al greutăţii. Cu toate acestea, sunt disponibile doar informaţii limitate cu privire la schimbările care survin în diviziunile apei din corp, în boli de epuizare cronică precum COPD. Scopul acestui studiu a fost să măsoare compoziţia corpului la pacienţi cu afecţiune CPOD severă, acordând atenţie specială degradării masei fără grăsimi (FFM) şi distribuţiei diviziunilor apei din corp. Apa totală din corp (TBW) şi apa extracelulară (ECW) au fost măsurate prin tehnicile de diluţie a deuteriumului şi respectiv a bromurii de sodiu, la 38 pacienţi COPD (vârsta: 65 +/- 9 ani, volum de expirare forţată într-o secundă: 38 +/- 14% din cel prezis) aflaţi într-o stare stabilă din punct de vedere clinic. FFM a fost calculată prin presupunerea unui coeficient de hidratare de 73%. Pacienţii subponderali [indicele de masă corporală (BMI; în kg/m2) < sau = 21] au prezentat un procent semnificativ scăzut de masă de grăsimi faţă de pacienţii cu greutate normală, dar nu a fost găsită o diferenţă semnificativă în raportul dintre ECW şi apa intracelulară (ICW)(BMI < sau = 21: 0,72 +/- 0,12 , BMI > 21: 0,71 +/- 0,16; NS). Când grupul de studiu a fost împărţit în pacienţi cu epuizare (FFM/înălţime2 < sau = 15 kg/m2) şi pacienţi fără epuizare (FFM/înălţime2 > 15 kg/m2), nu au existat diferenţe semnificative în procentul de masă de grăsimi, dar raportul ECW-ICW a fost semnificativ mai mare în pacienţii cu epuizare (0,78 +/- 0,16) faţă de pacienţii fără epuizare (0,66 +/- 0,12 , P < 0,05); acesta a fost cel mai pronunţat la femei. În concluzie, s-a descoperit că pacienţii COPD cu epuizare extremă FFM sunt caracterizaţi de un raport mărit ECW-ICW în ciuda unei mase relative de grăsime economisită.
forrás: https://medpublics.com/docs/gyulladas_es
2022-05-04 12:19:43
A gyulladás és a tumorgenezis közötti kapcsolat jól ismert, és az elmúlt évtizedben ezt számos, genetikai, farmakológiai és epidemiológiai adatokból származó bizonyíték támasztotta alá. A gyulladásos bélbetegség a vastagbélrák kialakulásának egyik fontos kockázati tényezője. A gyulladás valószínűleg a sporadikus és az öröklődő vastagbélrák más formáiban is szerepet játszik. Azok a molekuláris mechanizmusok, amelyek révén a gyulladás elősegíti a rák kialakulását, még feltáratlanok, és eltérőek lehetnek a vastagbélráknak a vastagbélgyulladással összefüggő, és más formái között. A közelmúltban végzett munkák megvilágították a különböző immunsejtek, citokinek és más immunmediátorok szerepét a vastagbél tumorgenezisének gyakorlatilag minden szakaszában, beleértve a tumorok kialakulását, promócióját, progresszióját és metasztázisát. Ez az áttekintés ezeket a mechanizmusokat, valamint a megelőzés és a terápia új megközelítéseit tárgyalja.
Magyar nyelven: http://medpublics.com/docs/gyulladas_es_magyar.pdf
forrás: http://medpublics.com/docs/computational_screening.pdf
2021-01-21 14:14:58
Az új koronavírus (SARS-CoV-2) jelenlegi terjedése mellett nagy fontossága van egy vírusellenes gyógyszer felfedezésének. A potenciális gyógyszerek szűrésére az AutoDock Vina-t használták az új koronavírus strukturális fehérje és nem-strukturális fehérje helyeinek molekuláris dokkolásával. A ribavirint, ami egy általános vírusellenes gyógyszer, a remdesivirt, a klorokvint és a luteolint vizsgálták. A loncról általában úgy vélik a hagyományos kínai orvoslásban, hogy vírusellenes hatásai vannak. Ebben a kutatásban a luteolinról (amely a lonc fő flavonoidja), hogy magas affinitással kötődik a SARS-CoV-2 fő proteázának ugyanazon helyeihez, mint a kontroll molekula. A klorokvinról bebizonyosodott, hogy klinikailag hatásos és képes a fő proteázhoz kötődni; ez lehet ennek a gyógyszernek a vírusellenes mechanizmusa. Ez a kutatás a molekuláris dokkolásra korlátozódott, és nem lett validálva molekuláris dinamikai szimulációkkal. A kölcsönhatások a fő proteázzal kulcsszerepet játszhatnak a vírusok elleni küzdelemben. A luteolin egy figyelemre méltó potenciális vírusellenes molekula.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8988918
2014-04-09 14:54:40
Szövetállomány csökkenés gyakran előfordul krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD –chronic obstructice pulmonary disease) szenvedő betegeknél, még azoknál is, akiknek a súlyuk stabil. Korlátozott mennyiségű adat áll azonban rendelkezésre a testben található víz rekeszek változásaival kapcsolatban, akik olyan súlyvesztéssel járó betegségben szenvednek, mint, amilyen a COPD. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy a súlyos COPD-s betegeknél mérjük a test összetételét, különös tekintettel a zsírmentes tömeg (fat free mass - FFM) csökkenésére és a testben található vízrekeszek eloszlására. A teljes test víztartalmát (total body water - TBW) és a sejten kívüli vízmennyiséget (extracellular water - ECW) deutérium, illetve nátrium bromid hígítási eljárásokkal mértük 38, stabil klinikai állapotú COPD-s betegnél (koruk 65 +/- 9 év, erőltetett légzési térfogat egy másodperc alatt: az előre jelzettnek 38 +/- 14%-a).
Az FFM-t 73%-os hidratáltsági koefficiens feltevésével számítottuk. Azon sovány betegeket, ahol a test tömeg index (body mass index – BMI kg/m²) kisebb volt, mint 21 vagy 21-el egyenlő volt, jóval kisebb mértékű zsírtömeg jellemezte, mint az átlagos súlyú betegeket, de nem találtunk jelentős eltérést a sejten kívüli víznek (ECW) a sejten belüli vízhez (intracellular water - ICW) viszonyított arányában (BMI< vagy = 21: 0.72 +/- 0.12, BMI >21: 0.71 +/-0.16; NS). Amikor a vizsgált népességet felosztottuk szövet csökkenéses betegekre (FFM/magasság2 <vagy = 15 kg/m²) és nem szövet csökkenéses betegekre (FFM/magasság2> 15/kg/m²), nem volt jelentős eltérés a százalékos zsírtömegben, de az ECW-ICW arány jelentős mértékben magasabb volt a szövetállomány csökkenéses betegeknél (0,78 +/- 0,16), mint a nem szövetállomány csökkenéses betegeknél (0,66 +/-0,12, P< 0,05); ez még inkább hangsúlyos volt nők esetében. Következésképpen azt találtuk, hogy azokat a COPD betegeket, akiknél kiugró FFM vesztés jelentkezett, megnövekedett ECW-ICW arány jellemezte aránylag csekély zsírtömeg ellenére.
forrás: http://medpublics.com/docs/OlimpiqSXC_Retinal.pdf
2021-06-23 10:37:34
Aim: To determine whether treatment with the stem cell stimulator Olimpiq® Stem×Cell prevents increase of retinal and renal vascular permeability in alloxan-induced diabetic rats. Materials and Methods: Two groups of Wistar rats were made diabetic by single intraperitoneal injection of Alloxan. The third, the control group, received vehicle alone. One diabetic group received Olimpiq® Stem×Cell treatment for 4 weeks. The permeability of the blood–retinal barrier (BRB) and renal vessels were measured by the extravasation of fluorescein–labeled bovine serum albumin. Results: Six weeks subsequently to Alloxan injection, significantly elevated the tissue fluorescence, the renal vascular leakage and BRB breakdown was demonstrated in the diabetic group, compared to the nondiabetic group. Olimpiq® Stem×Cell treatment significantly reduced the BRB breakdown, tissue fluorescence, and vascular leakage. Conclusion: Olimpiq® Stem×Cell would be a useful choice of treatment for complications associated with increased vascular permeability of diabetes, such as retinopathy or nephropathy.
