forrás: https://medpublics.com/docs/gyulladas_es
2022-05-04 12:19:43
A gyulladás és a tumorgenezis közötti kapcsolat jól ismert, és az elmúlt évtizedben ezt számos, genetikai, farmakológiai és epidemiológiai adatokból származó bizonyíték támasztotta alá. A gyulladásos bélbetegség a vastagbélrák kialakulásának egyik fontos kockázati tényezője. A gyulladás valószínűleg a sporadikus és az öröklődő vastagbélrák más formáiban is szerepet játszik. Azok a molekuláris mechanizmusok, amelyek révén a gyulladás elősegíti a rák kialakulását, még feltáratlanok, és eltérőek lehetnek a vastagbélráknak a vastagbélgyulladással összefüggő, és más formái között. A közelmúltban végzett munkák megvilágították a különböző immunsejtek, citokinek és más immunmediátorok szerepét a vastagbél tumorgenezisének gyakorlatilag minden szakaszában, beleértve a tumorok kialakulását, promócióját, progresszióját és metasztázisát. Ez az áttekintés ezeket a mechanizmusokat, valamint a megelőzés és a terápia új megközelítéseit tárgyalja.
Magyar nyelven: http://medpublics.com/docs/gyulladas_es_magyar.pdf
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2703843/
2015-02-02 13:40:14
CÉL: A daganatképződés kiújulási kockázatának flavonoidokkal történő biológiai megelőzését vizsgáltuk olyan betegeknél, akiknél vastagbél rák kimetszés és azt követően adenoma polip eltávolítás történt.
ELJÁRÁSOK: Nyolcvanhét beteget, 36 vastagbél kimetszésen és 51 polipeltávolításon átesett beteget 2 csoportra osztottunk: az egyik csoportot flavonoid keverékkel kezeltük (a napi standard adag 20 mg apigenin és 20 mg epigallocathechin-gallát, 31 fő esetében) és összehasonlítottuk a nekik megfelelő kontroll csoporttal ( 56 fő). Mindkét csoportot megfigyelés alatt tartottuk 3 – 4 éven keresztül, felügyeleti vastagbéltükrözéssel és kérdőívvel.
EREDMÉNYEK: Az ebbe a kísérletbe bevont 87 személy közül 36-nál volt kimetszett vastagbélrák és ezek közül a betegek közül 29-nél végeztek felügyeleti vastagbéltükrözést. A flavonoiddal kezelt vastagbél rák kimetszésen átesett betegeknél (14 fő) nem történt rák kiújulás, és egy esetben fejlődött ki adenoma. Ezzel szemben a 15, nekik megfelelő nem kezelt kontroll személyeknél a rák kiújulása 20 % (három a 15-ből) volt, és ezek közül a betegek közül 4-nél adenomák fejlődtek ki (27 %). A kombinált daganatképződés kiújulási aránya 7 % (egy a14-ből) volt a kezelt betegeknél, és 47 % (hét a15-ből) a kontrolloknál (P = 0,027).
KÖVETKEZTETÉS: a flavonoid keverékkel történő hosszú távon fenntartott kezelés csökkentette a vastagbél rák kiújulási arányát vastagbél rák kimetszésen átesett betegeknél.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24631140
2014-04-15 12:36:18
Kivonat
ETNOFARMAKOLÓGIAI VONATKOZÁS: A Hericium a gombáknak (fungus) egy nemzetsége a Hericiaceae családban. A Hericium erinaceus (HE)-t emésztőrendszeri betegségek kezelésére több mint 2000 éve használják Kínában. A HE sok olyan jótékony hatással rendelkezik, mint amilyen például a rákellenesség, gyomorfekély-ellenesség, gyulladás gátlás és antimikrobiális hatás, immunreakciók befolyásolása és egyéb aktivitás. A vizsgálatok célja az volt, hogy értékeljük két HE kultúra húsleves táptalajból történő kivonatának (HTJ-5 és HTJ-5A) a rákkal szembeni hatékonyságát három emésztőrendszeri rák esetében - mint amilyen a máj-, vastagbél- és gyomorrák – , mind in vitro sejtvonalakon, mind pedig in vivo tumor xenograftokon (ráksejtbeültetéseken) és, hogy felfedezzük az aktív vegyületeket.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK: Két HE kivonatot (HTJ5 és HTJ5A) használtunk a vizsgálatokhoz. A kémiai összetevők tanulmányozásához a HTJ5-öt és a HTJ5A-t makroporózus gyanta és szilikon gél kombinációját alkalmazva HW 40 és LH 20 kromatográfiával szeparáltuk, aztán megtisztítottuk szemipreparatív, nagy teljesítményű folyadék kromatográfiával (high performance liquid chromatography - HPLC) szeparáltuk nukleáris mágneses rezonancia (NMR) spektrumokkal határoztuk meg. Az in vitro citotoxicitási vizsgálatokhoz HepG2 és Huh7 máj-, HT-29 vastagbél- és NCI-87 gyomorrák sejtvonalakat használtunk és MTT próbát [egyfajta kolorimetriás próba] végeztünk, hogy meghatározzuk az in vitro citotoxicitást.
Az in vivo rákellenes hatékonysági és toxicitási vizsgálatokhoz idegen ráksejt beültetési modelleket alkalmaztunk súlyos, kombinált immunhiányban (SCID) szenvedő egereknél, bőr alá fecskendezve HepG2 és HUH-7 májrák-, HT-29 vastagbélrák- és NCI-87 gyomorrák sejteket. Amikor a daganatok elérték a körülbelül 180-200 mg-ot (mm3), az egereket 5 napon keresztül naponta szájon át adagolt vivőanyaggal, mint kontroll anyaggal, HTJ5-tel és HTJ5A-val (500 és 1000 mg/kg/nap) kezeltük. Ezt összehasonlítottuk az ugyancsak 5 napon át naponta hasüregbe (intraperitoneálisan) maximálisan tolerálható dózisban (MTD – maximum tolerated dose) adagolt ( 25-30 mg/kg/nap) 5-fluorouracil-lal (5-FU, egy fajta antimetabolit). Ezt követően az első tíz napban a daganatok térfogatát és súlyát naponta, később hetente 2-3-szor mértük, hogy értékeljük a daganatnövekedés gátolását, a daganat megkettőződési idejét, a részleges és teljes daganat választ és toxicitást.
EREDMÉNYEK: A HTJ5/HTJ5A lepárlásokból huszonkét vegyületet nyertünk, beleértve hét ciklikus kettős fehérjét, öt indolt, pirimidineket, aminosavakat és származékaikat, három flavont, egy antrakinont és hat kis aromás vegyületet. A HTJ5 és a HTJ5A koncentrációtól függő citotoxicitást mutatott in vitro a HepG2 és Huh-7 májrák, a HT-29 vastagbél rák és az NCI-87 gyomorrák sejtekkel szemben a maximális gátló koncentráció felénél (IC50), vonatkozóan a 2,50±0,25 és a 2,00±o,25; a 0,80±0,08 és az 1,50±0,28; az 1,25±0,06 és az 1,25±0,05; valamint az 5,00±0,22 és 4,50±0,14 mg/ml-ben. Az in vivo idegen rákos sejt beültetéses vizsgálatokban a HTJ5 és a HTJ5A jelentős rákellenes hatékonyságot mutatott mind a négy - HepG2, Huh-7, HT-29 és NCI-87 - idegen rákos sejt beültetéses modell-lel szemben anélkül, hogy mérgező hatása lett volna a gazdaállatra. Ezen túlmenően a HTJ5 és a HTJ5A kevesebb toxicitással hatékonyabb volt a négy ráktípussal szemben, mint az 5-Fu.
KÖVETKEZTETÉS: A HE kivonatok (HTJ5 és HTJ5A) aktívak a HepG2 és Huh-7 májrák-, a HT-29 vastagbélrák- és az NCI-87 gyomorrák sejtekkel szemben in vitro és az idegen rákos sejtekkel beültetett SCID egereknél in vivo. Mind a négy in vivo daganat modell esetében hatékonyabbak és kevésbé toxikusak az 5-FU-val összehasonlítva. A vegyületek magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy önállóan és/vagy a klinikailag alkalmazott kemoterápiás gyógyszerekkel együtt rákellenes hatóanyaggá fejlesszék őket. Azonban további vizsgálatok szükségesek az aktív vegyi összetevők megtalálásához és az erős in vivo rákellenes hatékonyságuk hatásmechanizmusának megértéséhez. Továbbá, jövőbeni vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megerősítésre kerüljenek azok az előzetes, az idegen rákos sejt bejuttatásos állat kísérleteknél kapott eredmények, ahol in vivo együtt ható rákellenes hatékonyság mutatkozott, amikor kombinálásra kerültek az emésztőszervi rákfajták kezelésében a HE kivonatok és az olyan klinikailag alkalmazott rákellenes gyógyszerek, mint amilyen az 5-FU, cisplatin és a doxurubicin.
