Az Amorphophallus konjac hagyományos használata és lehetséges jótékony hatásai az egészségre. K. Koch ex N.E.Br.

forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20079822

---

2014-05-28 10:15:37

---

Az  Amorphophallus konjac (konjac)-ot régóta használják Kínában, Japánban és Délkelet-Ázsiában élelmiszerforrásként, valamint a hagyományos gyógyászatban. Ennek a növényfajnak a gumós gyökeréből lisztet vonnak ki a Távol-Keleten levestészták, tofu és harapnivalók készítéséhez. A hagyományos kínai gyógyászatban (TCM) zselét készítenek ennek a növénynek a lisztjéből, melyet méregtelenítésre, daganat-elfojtásra, vérpangás megszüntetésére, valamint nyálka (slejm, váladék) folyósítására használnak; ezen felül több mint kétezer éve fogyasztják a kínai őslakosok asztma, köhögés, sérv, mellfájás, égések, továbbá hematológiai és bőrrendellenességek kezelésére. Az elmúlt két évtizedben a tisztított konjaklisztet, közismert nevén mannacukrot (KGM)-t viszonylag szűkkörűen vezették be eddig az Egyesült Államokban és Európában, mindkét helyen élelmiszer-adalékként és táplálék-kiegészítőként.

Az utóbbi kapható kapszula formában is vagy ital formájában, illetve italkeverékként és élelmiszeripari termékként. Klinikai kísérletek kimutatták, hogy a KGM étrendi adalékolása jelentősen csökkenti a plazma koleszterin szintjét, javítja a szénhidrát anyagcserét, a bélmozgást és a vastagbél ökológiáját. Úgy a konjakliszt, mint a KGM standard besorolására vonatkozóan megvalósultak már szabályzások a Kínai Mezőgazdasági Minisztériumban, Az Európai Tanácsban és az USA Vegyi Törvénykönyvében. Jelenleg viszont nincsen világszerte egyezmény és standard (általánosan vonatkozó) szabályzat a konjaklisztre, sem a KGM-re. Ez felhívja a figyelmet a konjak kereskedelmi standardjainak harmonizációs szükségességére, hogy előírják és biztosítsák a már meglevő és a leendő KGM termékek minőségét.

A konjakból származó termékek széleskörűen elterjedt fogyasztása ellenére Kelet- és Délkelet-Ázsiában, korlátozott kutatások folytak eddig ennek a fajnak a biológiájára, feldolgozására és termesztésére vonatkozóan a nyugati világban. A legtöbb kísérletet Ázsián kívül végezték, és ezek a KGM strukturális jellemzését, valamint élettan-kémiai tulajdonságait tűzték ki célul. Éppen ezért ennek a monográfiának a célja az, hogy áttekintse mindazt az irodalmat, amely egyaránt lefedi a konjakgyökerek etnikai felhasználását, a növénytani és termesztési adottságokat, a KGM egészségre gyakorolt jótékony hatásait, valamint az ehhez kapcsolódó minőségellenőrzési követelményeket. Ennek a hasznos és sokoldalú növénynek a lehetséges jövőbeli kutatási irányvonalait, fejlesztési és hitelesítési, szabványosítási irányát fogjuk szükség szerint megvitatni.

Teljes cikk:

---