forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20359270
2014-05-28 10:20:14
Szerzői információ
-
1Kanadai Funkcionális Orvoskutató Központ, Coquitlam, BC.
Kivonat
HÁTTÉR:
Erről a viszkózus jellegű étrendi oldható rostról kimutatták, hogy csökkenti az étkezés utáni vércukorszintet és elősegítheti a telítettség érzetét. A PolyGlycopleX (PGX) egy magas viszkozitású poliszacharid, melyet a mannacukor reagenseként gyártanak több más oldható poliszachariddal együtt, felhasználva ennek feldolgozási tulajdonságait.(EnviroSimplex). Az így keletkező poliszacharid (alfa-D-glukurono-alfa-D-manno-béta-D-manno-béta-D-glukán, alfa-L-gulurono-béta-D-mannuronán, béta-D-gluko-béta-D-mannán, alfa-D-glukurono-alfa-D-manno-béta-D-manno-béta-D-gluko, alfa-L-gulurono-béta-D-mannurono, béta-D-gluko-béta-D-mannán) egy, a legmagasabb viszkozitással rendelkező újdonság és víztartó képességű tulajdonságokkal rendelkező anyag a jelenleg ismert rostos anyagok között.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK:
Összesen 29 ülő életmódot folytató túlsúlyos felnőtt alany (23 nő, 6 férfi), életkoruk 20-65 év, testtömeg-indexük (BMI) 25 kg/m(2)-től 36 kg/m(2)-ig terjed, vett részt egy klinikai testsúlycsökkentő programban. PGX (5 g)-ot fogyasztottak 500 ml vízzel, 5-10 perccel minden egyes étkezés előtt, naponta 2-3 alkalommal, 14 héten keresztül.
EREDMÉNYEK:
Jelentős csökkenést figyeltek meg (p kevesebb, mint 0,05) testsúlyukban (-5,79 +/- 3,55 kg), derékbőség körméretben (-12.07 +/- 5.56 cm és testzsír százalékos arányban (-2,43 +/- 2,39 százalék), összevetve a kiindulási értékekkel. Ezen kívül azok az alanyok, akik PGX-et alkalmaztak, jelentős csökkenést mutattak 19,26%-ban (n=17; p kevesebb, mint 0,05) és 25,51 százalékuk (n=16; p kevesebb, mint 0,05) összesen és LDL plazma koleszterin értékben összevetve a kísérleti időszak végével.
KÖVETKEZTETÉS:
A PGX szedése összhangban az életmódváltással hasznos stratégia lehet a túlsúlyos és elhízott egyedek számára.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20079822
2014-05-28 10:15:37
Az Amorphophallus konjac (konjac)-ot régóta használják Kínában, Japánban és Délkelet-Ázsiában élelmiszerforrásként, valamint a hagyományos gyógyászatban. Ennek a növényfajnak a gumós gyökeréből lisztet vonnak ki a Távol-Keleten levestészták, tofu és harapnivalók készítéséhez. A hagyományos kínai gyógyászatban (TCM) zselét készítenek ennek a növénynek a lisztjéből, melyet méregtelenítésre, daganat-elfojtásra, vérpangás megszüntetésére, valamint nyálka (slejm, váladék) folyósítására használnak; ezen felül több mint kétezer éve fogyasztják a kínai őslakosok asztma, köhögés, sérv, mellfájás, égések, továbbá hematológiai és bőrrendellenességek kezelésére. Az elmúlt két évtizedben a tisztított konjaklisztet, közismert nevén mannacukrot (KGM)-t viszonylag szűkkörűen vezették be eddig az Egyesült Államokban és Európában, mindkét helyen élelmiszer-adalékként és táplálék-kiegészítőként.
Az utóbbi kapható kapszula formában is vagy ital formájában, illetve italkeverékként és élelmiszeripari termékként. Klinikai kísérletek kimutatták, hogy a KGM étrendi adalékolása jelentősen csökkenti a plazma koleszterin szintjét, javítja a szénhidrát anyagcserét, a bélmozgást és a vastagbél ökológiáját. Úgy a konjakliszt, mint a KGM standard besorolására vonatkozóan megvalósultak már szabályzások a Kínai Mezőgazdasági Minisztériumban, Az Európai Tanácsban és az USA Vegyi Törvénykönyvében. Jelenleg viszont nincsen világszerte egyezmény és standard (általánosan vonatkozó) szabályzat a konjaklisztre, sem a KGM-re. Ez felhívja a figyelmet a konjak kereskedelmi standardjainak harmonizációs szükségességére, hogy előírják és biztosítsák a már meglevő és a leendő KGM termékek minőségét.
A konjakból származó termékek széleskörűen elterjedt fogyasztása ellenére Kelet- és Délkelet-Ázsiában, korlátozott kutatások folytak eddig ennek a fajnak a biológiájára, feldolgozására és termesztésére vonatkozóan a nyugati világban. A legtöbb kísérletet Ázsián kívül végezték, és ezek a KGM strukturális jellemzését, valamint élettan-kémiai tulajdonságait tűzték ki célul. Éppen ezért ennek a monográfiának a célja az, hogy áttekintse mindazt az irodalmat, amely egyaránt lefedi a konjakgyökerek etnikai felhasználását, a növénytani és termesztési adottságokat, a KGM egészségre gyakorolt jótékony hatásait, valamint az ehhez kapcsolódó minőségellenőrzési követelményeket. Ennek a hasznos és sokoldalú növénynek a lehetséges jövőbeli kutatási irányvonalait, fejlesztési és hitelesítési, szabványosítási irányát fogjuk szükség szerint megvitatni.
