forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22211760
2014-10-28 13:38:16
A jelenleg hozzáférhető gyomorrák ellenes kemoterápiai protokollok nem nagyon hatékonyak, gyakori kiújuláshoz és alacsony túlélési arányhoz vezetnek. A resveratrol a természetben előforduló polyphenol, erős programozott sejthalált előidéző aktivitással. Azonban az e mögött meglevő hatásmechanizmus még ismeretlen. Ebben a kísérletben az emberi gyomorrák [adenocarcinoma] SGC7901 sejteket resveratrollal kezelték (0, 25, 50, 100, és 200 µmol/l) 48 órán keresztül és programozott sejthalálhoz köthető DNS károsodást állapítottak meg. Bizonyos kísérletekben a sejteket szuperoxid diszmutázzal (100U/ml), katalázzal ( 300 U/ml) vagy sirtinollal (10 µmol/l) inkubáltak, hogy meghatározzák a reaktív oxigén fajták [ROS – reactiv oxygen species] és a sirtuin1 szerepét a resveratrol előidézte programozott sejthalálban. A 48 órán keresztül resveratrollal (50-200 µmol/l) történő kezelés jelentős mértékben idézte elő a programozott sejthalált és a DNS károsodást az emberi gyomorrák SGC 7901 sejtjeiben. Ez a resveratrol kezelést követő megnövekedett ROS keletkezésnek volt köszönhető, mivel a sejteknek szuperoxid diszmutázzal (100 U/ml) vagy katalázzal (300 U/ml) történő inkubálása csökkentette a resveratrol által előidézett programozott sejthalált. Érdekes módon, a resveratrollal történő kezelés (25-200 µmol/l) nem befolyásolta a sirtuin1 szintjét és aktivitását, miközben a sirtuin1 gátló sirtinol (10 µmol/l) jelentős mértékben csökkentette a sirtuin1 aktivitását. Továbbá a sirtinollal (10 µmol/l) történő kezelésnek semmilyen hatása nem volt a resveratrol által előidézett programozott sejthalálra. Ezek az adatok bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a resveratrol programozott sejthalált idéz elő a ROS révén, de függetlenül a sirtuin1-től, a SGC7901 emberi gyomorrák sejtvonalban.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24631140
2014-04-15 12:36:18
Kivonat
ETNOFARMAKOLÓGIAI VONATKOZÁS: A Hericium a gombáknak (fungus) egy nemzetsége a Hericiaceae családban. A Hericium erinaceus (HE)-t emésztőrendszeri betegségek kezelésére több mint 2000 éve használják Kínában. A HE sok olyan jótékony hatással rendelkezik, mint amilyen például a rákellenesség, gyomorfekély-ellenesség, gyulladás gátlás és antimikrobiális hatás, immunreakciók befolyásolása és egyéb aktivitás. A vizsgálatok célja az volt, hogy értékeljük két HE kultúra húsleves táptalajból történő kivonatának (HTJ-5 és HTJ-5A) a rákkal szembeni hatékonyságát három emésztőrendszeri rák esetében - mint amilyen a máj-, vastagbél- és gyomorrák – , mind in vitro sejtvonalakon, mind pedig in vivo tumor xenograftokon (ráksejtbeültetéseken) és, hogy felfedezzük az aktív vegyületeket.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK: Két HE kivonatot (HTJ5 és HTJ5A) használtunk a vizsgálatokhoz. A kémiai összetevők tanulmányozásához a HTJ5-öt és a HTJ5A-t makroporózus gyanta és szilikon gél kombinációját alkalmazva HW 40 és LH 20 kromatográfiával szeparáltuk, aztán megtisztítottuk szemipreparatív, nagy teljesítményű folyadék kromatográfiával (high performance liquid chromatography - HPLC) szeparáltuk nukleáris mágneses rezonancia (NMR) spektrumokkal határoztuk meg. Az in vitro citotoxicitási vizsgálatokhoz HepG2 és Huh7 máj-, HT-29 vastagbél- és NCI-87 gyomorrák sejtvonalakat használtunk és MTT próbát [egyfajta kolorimetriás próba] végeztünk, hogy meghatározzuk az in vitro citotoxicitást.
Az in vivo rákellenes hatékonysági és toxicitási vizsgálatokhoz idegen ráksejt beültetési modelleket alkalmaztunk súlyos, kombinált immunhiányban (SCID) szenvedő egereknél, bőr alá fecskendezve HepG2 és HUH-7 májrák-, HT-29 vastagbélrák- és NCI-87 gyomorrák sejteket. Amikor a daganatok elérték a körülbelül 180-200 mg-ot (mm3), az egereket 5 napon keresztül naponta szájon át adagolt vivőanyaggal, mint kontroll anyaggal, HTJ5-tel és HTJ5A-val (500 és 1000 mg/kg/nap) kezeltük. Ezt összehasonlítottuk az ugyancsak 5 napon át naponta hasüregbe (intraperitoneálisan) maximálisan tolerálható dózisban (MTD – maximum tolerated dose) adagolt ( 25-30 mg/kg/nap) 5-fluorouracil-lal (5-FU, egy fajta antimetabolit). Ezt követően az első tíz napban a daganatok térfogatát és súlyát naponta, később hetente 2-3-szor mértük, hogy értékeljük a daganatnövekedés gátolását, a daganat megkettőződési idejét, a részleges és teljes daganat választ és toxicitást.
EREDMÉNYEK: A HTJ5/HTJ5A lepárlásokból huszonkét vegyületet nyertünk, beleértve hét ciklikus kettős fehérjét, öt indolt, pirimidineket, aminosavakat és származékaikat, három flavont, egy antrakinont és hat kis aromás vegyületet. A HTJ5 és a HTJ5A koncentrációtól függő citotoxicitást mutatott in vitro a HepG2 és Huh-7 májrák, a HT-29 vastagbél rák és az NCI-87 gyomorrák sejtekkel szemben a maximális gátló koncentráció felénél (IC50), vonatkozóan a 2,50±0,25 és a 2,00±o,25; a 0,80±0,08 és az 1,50±0,28; az 1,25±0,06 és az 1,25±0,05; valamint az 5,00±0,22 és 4,50±0,14 mg/ml-ben. Az in vivo idegen rákos sejt beültetéses vizsgálatokban a HTJ5 és a HTJ5A jelentős rákellenes hatékonyságot mutatott mind a négy - HepG2, Huh-7, HT-29 és NCI-87 - idegen rákos sejt beültetéses modell-lel szemben anélkül, hogy mérgező hatása lett volna a gazdaállatra. Ezen túlmenően a HTJ5 és a HTJ5A kevesebb toxicitással hatékonyabb volt a négy ráktípussal szemben, mint az 5-Fu.
KÖVETKEZTETÉS: A HE kivonatok (HTJ5 és HTJ5A) aktívak a HepG2 és Huh-7 májrák-, a HT-29 vastagbélrák- és az NCI-87 gyomorrák sejtekkel szemben in vitro és az idegen rákos sejtekkel beültetett SCID egereknél in vivo. Mind a négy in vivo daganat modell esetében hatékonyabbak és kevésbé toxikusak az 5-FU-val összehasonlítva. A vegyületek magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy önállóan és/vagy a klinikailag alkalmazott kemoterápiás gyógyszerekkel együtt rákellenes hatóanyaggá fejlesszék őket. Azonban további vizsgálatok szükségesek az aktív vegyi összetevők megtalálásához és az erős in vivo rákellenes hatékonyságuk hatásmechanizmusának megértéséhez. Továbbá, jövőbeni vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megerősítésre kerüljenek azok az előzetes, az idegen rákos sejt bejuttatásos állat kísérleteknél kapott eredmények, ahol in vivo együtt ható rákellenes hatékonyság mutatkozott, amikor kombinálásra kerültek az emésztőszervi rákfajták kezelésében a HE kivonatok és az olyan klinikailag alkalmazott rákellenes gyógyszerek, mint amilyen az 5-FU, cisplatin és a doxurubicin.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23907579
2014-03-06 15:15:43
A gyomorrák hatalmas kihívás marad és az új rákellenes gyógyszerek sürgetően szükségesek. Ez a kísérlet azt kutatta, hogy a dihidroartemizin (DHA), az artemizin egy fél-szintetikus származéka gátolni képes a gyomorrák növekedését in vitro és in vivo egyaránt. Egy sor in vitro kísérletet végeztek el, többek között MTT-t, kolóniaképzésre, sebgyógyításra, invázióra/terjedésre, sejtciklusra, sejtöregedésre és apoptózis-próbára, hogy a DHA szaporodásgátló és áttétképzés-ellenes hatásait vizsgálják ki három gyomorrák-sejttípusra: SGC-7901, BGC823, és MGC803-ra.
Az eredmény azt mutatta, hogy a gyomorráksejtek szaporodási arányát és kolóniaképző képességét jelentősen elfojtotta a DHA, a szaporító markerek jelentős szupressziójával (PCNA, ciklin E és ciklin D1), valamint a p21 és p27 felfelé történő szabályozásával. Ezen felül a DHA sejtöregedést váltott ki, a G1 fázis sejtciklust feltartóztatta és késleltette a gyomorráksejtek migrációját és terjedését, az MMP-9 és az MMP-2 lefelé történő regulációjának megfelelően. Továbbá a DHA jelentős apoptózist váltott ki a Bcl-2 szupressziója által, valamint a kaszpáz-9 és a PARP aktiválásával.
A gyomorráksejtek DHA-val való kezelése növelte a miR-15b és a miR-16 expresszióját, a Bcl-2 lefelé történő szabályzását okozta, melynek eredménye a gyomorráksejtek apoptózisa lett. In vivo, adataink azt mutatták, hogy a DHA jelentősen gátolja az SGC7901 sejtátültetett tumorait. Mindent összevetve kimutattuk, hogy a DHA képes meggátolni az emberi gyomorrák növekedését és áttétképzését. A miR-15b és a miR-16 modulálása közvetítette a DHA apoptózis-kiváltó hatását a gyomorráksejtekre. Munkánk azt sugallja, hogy a DHA-nak jelentős rákellenes hatása van gyomorrák ellen in vivo és in vitro egyaránt. ami azt jelzi, hogy ez egy jelentős terápia az emberi gyomorrákra.
