forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23300633
2014-04-15 12:46:52
Kivonat
Az érképződés, új véredények képződése a meglevő érrendszerből elengedhetetlen ahhoz, hogy a daganat növekedjen, terjedjen és áttétet képezzen. A luteolin egy közönséges étkezési flavonoid, amely megtalálható gyümölcsökben és zöldségekben. A luteolin érképzést gátló hatását in vitro, ex vivo és in vivo modellek alkalmazásával tanulmányoztuk. Patkány aorta gyűrűt alkalmazó in vitro próbák azt mutatták, hogy a nem toxikus koncentrációjú luteolin jelentős mértékben gátolta a hajszálerek kinövését, valamint az érképző sejtek burjánzását, vándorlását, behatolását és csővé formálódását, amik az érképződési folyamat alapvető eseményei. A luteolin az ex vivo érképződést is gátolta, ahogyan az kimutatásra került a tyúktojás középső magzatburok (CAM) vizsgálat és a matrigél [mesterségesen előállított sejtek közötti közeg] dugó vizsgálat során. A zselatinos enzimképző analízis kimutatta a luteolin gátló hatását az MMP-2 és MMP-9 sejtközi metalloproteinázokra [fémet tartalmazó enzimek]. A fehérje immunoblot [Western blot] kimutatta, hogy a luteolin elnyomta a VEGF előidézte VEGF 2 receptor és a belőle leszármazó AKT, ERK, mTOR, P70S6K, MMP-2, MMP-9 fehérje kinázok foszfátosodását az emberi köldökzsinór ér belhámban. A gyulladást előidéző cytokinek - mint amilyen az IL-1β, Il-6, IL-8, és TNF-α - szintjét szintén jelentősen csökkentette a luteolin a PC-3 sejtekben [egy emberi prosztatarák sejtvonal]. A luteolin (10 mg/kg/nap) jelentősen csökkentette a tömör daganat térfogatát és súlyát az idegen prosztata sejt beültetéses egerekben, jelezve, hogy a luteolin gátolta a daganatképződést azáltal, hogy az érképződést vette célba. A CD-31 és CD-34 immunohisztokémiai [antigén kereső] festés feltárta továbbá, hogy a luteolin jelentős mértékben csökkenti a hajszálér sűrűséget. A luteolin továbbá csökkentette a sejt életképességet és programozott sejthalált idézett elő a prosztata ráksejtekben, ami korrelációban állt az AKT, ERK, mTOR, P70S6K, MMP-2 és MMP-9 kifejeződések leszabályozásával. Összefoglalva, felfedezéseink azt mutatják, hogy a luteolin gátolja az emberi prosztata rák növekedését azáltal, hogy elnyomja az ér belhám növekedési faktor receptor 2 közvetítette érképződést.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20739263
2014-04-09 15:00:46
A deutérium koncentrációja körülbelül 150 ppm (több, mint 16 mmol/L) a felszíni vizekben és több, mint 10 mmol/L az élő szervezetekben. A csökkentett deutérium tartalmú vízzel (30+/-5ppm) végzett kísérletek feltárták, hogy a csökkentett deutérium tartalomnak köszönhetően a különböző rákos sejtvonalaknak (PC-3, humán prosztata, MDA, humán mellkas, HT-29, humán vastagbél, M14, humán melanoma) hosszabb időre volt szükségük a szaporodáshoz in vitro. A deutériumban szegény víz (DDW) a tumor visszafejlődését idézte elő a xenotranszplantált egereknél (MDA és MCF-7 humán mell, PC-3) és programozott sejthalált idézett elő in vitro és in vivo. A deutérium szegény víz (25 +/- 5 ppm) teljes vagy részleges daganat csökkenést idézett elő a spontán rosszindulatú daganattal diagnosztizált kutyáknál és macskáknál és rákellenes szerként jegyezték be állatorvosi használatra 1999-ben (Vetera-DDW-25 A.U.V., 13/99 FVM). A bejegyzett állatgyógyászati szer bőr alá fecskendezhető készítményét sikeresen teszteltek klinikai kísérletek során. A Magyar Gyógyszerészeti Intézet engedélye (No. 5621/40/95) alapján véletlenszerű, kettős vakon ellenőrzött humán II. fázisú klinikai kipróbálást végeztek prosztata rákon, összhangban a GCP [bevett klinikai gyakorlat] elvekkel, ami jelentős eltérést mutatott a kontroll és a kezelésbe bevont csoportok között a vizsgált paraméterek, az átlagos túlélési idő és az élettartam meghosszabbodás tekintetében. Azt véljük, hogy a sejtek képesek a D/H arányt szabályozni és a D/H arányban bekövetkezett változások beindíthatnak bizonyos molekuláris mechanizmusokat, amelyeknek döntő szerepük van a sejtciklusok szabályozásában. Azt feltételezzük, hogy nem a sejten belüli pH érték eltolódása, hanem az ezt kísérő D/H arány megnövekedése a tényleges beindítója annak, hogy a sejtek belépnek az S fázisba. A D koncentráció csökkenése beavatkozhat a jelátalakító utakba, ilyen módon járulva hozzá a daganat visszafejlődéshez. A deutérium csökkentése új perspektívákat nyithat meg a rák kezelésében és megelőzésében, növelve a jelenlegi onkoterápiák hatékonyságát.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23267137
2014-03-11 14:25:19
Monomer artemizinin (ART) és artemizinin dimer transzferrin (Tf) konjugátumot szintetizáltak. A két konjugátum, az ART-Tf és a dimer-Tf megtartották eredeti fehérjeszerkezetüket, és stabilan aggregátumokat képeztek vizes pufferben. Az ART-Tf csökkenést váltott ki az apoptózisban (survivin), a sejtciklusban (ciklin D1), az onkogenezisben (c-mielocitomatózis onkogén termék (c-MYC)) és a diszregulált WNT-jelátvitelben (béta-katenin) részt vevő fehérjék mennyiségében, emberi prosztatarák-sejtekben (DU145) és emlőrák-sejtekben (MCF7) egyaránt. Mind az ARTTf, mind a dimer-Tf csökkentette a survinin,a c-MYC-ben és a mutáns emberi epidermális növekedési faktor receptor-2 (ERBB2 vagy HER2) expresszióját BT474 emlőrákban. Ismereteink szerint első alkalommal sikerült kimutatni, hogy egy ART-származék csökkenti az ERBB2 expresszióját emberi emlőráksejtekben. Aközleményben megfigyelt hatások lehetséges mechanizmusait mutattuk be. Mindkét transzferrinin-konjugátum erősen gátolta a BT474 sejtek növekedését ugyanabban a koncentrációban, mint ahogyan csökkentették az ERBB2, survivin, és a c-MYC szintjét, ugyanakkor alapvetően nem mutattak toxicitást a normális MCF10A emlősejtekre nézve.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11251172
2014-03-11 13:52:27
Az artesunate (ART) az artemisinin félszintetikus származéka, amely az Artemisia annua (egynyári üröm) kínai gyógynövény aktív hatóanyaga. Az ART jelentékeny aktivitást mutat az egyébként sokféle gyógyszerre rezisztens Plasmodium falciparum és Plasmodium vivax kórokozókkal szemben.
Az ART-t a rákellenes hatás tekintetében 55 sejtvonal ellen vizsgálta a Nemzeti Rákellenes Intézet Terápia Fejlesztési Program, USA (National Cancer Institute Developmental Therapeutics Program, USA). Az ART a legaktívabb a leukémiával és a vastagbél rák sejt vonalakkal szemben volt [ami a következő GI50 értékeket jelenti: 1,11+/- 0,56 microM illetve 2,13 +/- 0,74 microM].
A nem kissejtes rák sejtvonalak mutatták a legmagasabb GI50 középértéket (25,62+/-14,95 microM) és mutatták a legalacsonyabb fogékonyságot az ART-ra ebben a teszt panelben. Közbenső GI50 értékeket kaptunk a melanomákra, a mell-, petefészek-, prosztata-, a központi idegrendszeri- és veserák sejtvonalakra. Fontos megjegyezni, hogy az ART citotoxicitásának összehasonlítása más standard citosztatikus gyógyszerek citotoxicitásával azt mutatta, hogy az ART azokban a moláris tartományokban mutatott aktivitást, amelyekben a már bevezetett rákellenes készítményeket alkalmazzák. Továbbá, teszteltünk olyan CEM leukémia alvonalakat, amelyek rezisztensek voltak a doxorubicinre, a vincdistine-re, a methoterxate-ra vagy a hydroxyureára és amelyek nem tartoztak az N.C.I. (National Cancer Institute – Nemzeti Rákellenes Intézet) szűrési paneljébe. Egyetlen ilyen gyógyszer rezisztens sejtvonal sem mutatott keresztrezisztenciát az ART-re. Annak érdekében, hogy betekintést nyerjünk az ART citotoxicitásának molekuláris mechanizmusaiba, a DNS-reparációs rendszer, a DNS-ellenőrzőpontok és a sejtproliferációs gének meghatározott mutációit hordozó izogén Saccharomyces cerevisiae törzseket használtunk fel. Egy, hibás mitózisszabályozó BUB3 génnel rendelkező élesztő törzs megnövekedett ART érzékenységet mutatott, egy másik törzs hibás sejtburjánzást szabályozó CLN2 génnel pedig megnövekedett ART rezisztenciát mutatott a wt644 vad törzzsel összehasonlítva. Egyetlen más, egyéb hibás DNS helyreállító vagy DNS ellenőrző ponttal rendelkező izogén törzs sem mutatott eltérést a vad típustól. Ezek az eredmények és az ART ismerten alacsony toxicitása miatt az ART ígéretes új jelölt lehet a rák kemoterápiára.
forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22842629
2014-02-18 10:10:50
Járványügyi és esetkezelési, lakossági körben végzett tanulmányok az elmúlt néhány évtized során az étrendet azonosították be mint jelentős rák kockázati tényezőt. Ez a bizonyíték hívta fel a figyelmet a bioaktív élelmiszerek összetevőinek kutatása iránt, és azóta már sok olyan alkotóelemüket azonosították be mint rákmegelőző és terápiás lehetőséget magukban foglaló anyagokat. Az ilyen elemek között található a fizetin (3,7,3',4'-tetrahidroxi-flavon), egy flavonol, amely a flavonoid polifenolok közé tartozik, és magában foglalja a kvercetint, mirecitint, továbá a kempferolt is. A fizetin közönségesen megtalálható sok gyümölcsben és zöldségben, mint például az almában, datolyaszilvában, szőlőben, kiviben, földieperben, hagymában és uborkában. Kiértékeltük a fizetin hatását a melanóma (bőrrák) ellen, prosztata-, hasnyálmirigy- és tüdőrák ellen. Prosztata- és tüdő adenokarcinóma (mirigyes rosszindulatú daganat – M.M.) sejteket használtunk fel, és kimutattuk, hogy a fizetin a PI3K/Akt és az mTOR ösvényeinek kettős gátlójaként lép fel. Ez egy jelentős felfedezés, tekintetbe véve azt a tényt, hogy az mTOR foszfortartalmú, aktiválódása pedig gyakoribb az olyan tumorok esetén, amelyek PI3K/Akt túlzott expressziót mutatnak. A PI3K/Akt és mTOR kettős gátlása azt jelezte, hogy ezek feltehetőleg értékes hatóanyagok ilyen típusú rákbetegségek kezelésére. Jelen leírásunkban összefoglaljuk az étrendi flavonoid fizetinnel kapcsolatos felfedezéseinket, valamint annak hatását a rákra, különösen a prosztatarákra fókuszálva figyelmünket. Megfigyeléseink és más laboratóriumokból származó felfedezések azt sugallják, hogy a fizetin hasznos kemoterápiás hatóanyag lehet, és használható önmagában vagy mint segédszer a hagyományos kemoterápiai gyógyszerekkel együtt is a prosztatarák és egyéb ráktípusok kezelésére.
